Így működik a tartósbérlet

2020. május 26.

Talán a magyar néplélek okozza, hogy a bérlést, legyen szó lakásról vagy autóról, rossz dolognak gondoljuk. Valahogy belénk van rögzülve, hogy lakni és autózni csak sajátban jó, mert…

Ez az állítás leginkább akkor szokott megdőlni, amikor elővesszük a kockáspapírt, megnyálazzuk a ceruza végét, és elkezdjük kiszámolni, hogy mi, mennyibe kerül. Aztán finoman szólva letesszük az állunkat az asztalra, amikor kiderül, hogy például egy új autó esetén mekkora értékvesztéssel és mennyi fenntartási költséggel kell számolnunk, ráadásul a váratlanul felmerülő javítási költségekkel még nem is számoltunk, hiszen azokat nem is láthatjuk előre. Persze, a lakás egy kicsit más tészta, mert az ingatlanok ára általában emelkedik, mindössze akkor van baj, ha jön egy válság, és a felvett hitelt már a lakás ára sem fedezi.

tartosberlet-2.jpg

Ha már a hitelnél tartunk, akkor érdemes visszagondolni a svájci frankos időkre, amikor boldog, boldogtalan felvette, majd elköltötte a pénzt, például autót vett belőle, lehetőleg újat, mert a saját nevét látta a forgalmiban első tulajdonosként. Az senkit nem zavart, hogy az autó félig vagy később sokszor egészen is a banké volt, ahonnan hitelt vettünk fel rá. Ahogy mondani szokták, az érzés megfizethetetlen, amikor azt hisszük a miénk az autó vagy az ingatlan.

Szerencsére, napjainkra vannak már sokkal költséghatékonyabb megoldások is, főleg egy autó beszerzésére, és leginkább, ha van egy cégünk, amivel pénzt termelünk, adózunk, vagyis röviden: ami működik. Ez a megoldás pedig nem más, mint a tartósbérlet, ami, nem az egyetlen, de az egyik legjobb módszer arra, hogy pénzünk nekünk fialjon, és ne a céges verdában álljon.

 

Mi fán terem a tartósbérlet?

A tartósbérlet, ahogy a neve is mutatja, egy bérleti konstrukció, ahol fix, ezáltal tervezhető havidíj fejében használunk egy autót. Ilyen esetekben szokott megtörténni, hogy megkérdezik tőlünk, miért fizetsz három évig egy autóért, ami még csak nem is a tiéd, és miért éri meg visszaadni a milliókat érő, még fiatal autót a flottakezelőnek?

A megoldás egyszerű. Mindössze azért, mert ha összeadjuk azt, hogy mennyibe kerül egy autót kihozni a szalonból, vagyis forgalomba helyezni, kifizetni a vagyonszerzési illetéket, a cégautó adót, illetve, ha ehhez hozzácsapjuk, hogy a következő három évben mennyit fogunk a kötelező és a szükségesen felmerülő szervizekre költeni, mennyiért veszünk gumit és végül, de nem utolsó sorban, kiszámoljuk, hogy mennyit vesztett az autónk az értékéből három év alatt, akkor egy pofátlanul nagy összeget fogunk kapni. Ha ezt elosztjuk harminchattal, vagyis egy átlagos tartósbérlet futamidejének a hosszával, akkor kiderül, hogy a tartósbérlet havidíja alacsonyabb lesz, mint a költségek és az értékvesztés összesen. Vagyis, bár a szívünk mást diktál – lásd a saját tulajdon öröme - a számok mégis azt fogják mondani, hogy jobban járunk a tartósbérlettel, még úgy is, ha a végén nem lesz saját autónk.

tartosberlet-4.jpg

A tartósbérlet esetén, tehát nem vásárolni, hanem bérelni fogunk egy autót, ami nem kerül a nevünkre. Ezzel azonban nem vesztünk, hanem éppen fordítva, nyerünk, hiszen az autó a bérbeadó tulajdonában marad, cserébe az övé lesz minden költség a szerződés tartalmától függően az autó üzemeltetésével kapcsolatosan, kivéve persze a benzin árát, amit elfüstölünk. Hogy mást ne mondjunk, nem a mi pénztárcánkat terhelik például a kötelező szervizek, vagy a gumivásárlás. Nem mi fizetjük a Casco-t és a Kötelező biztosítást, és konstrukciónk sokszor tartalmazhatja az assistance szolgáltatást is. Vagyis, ismét nyerünk az ügyön.

tartosberlet-1.jpg

A végére pedig jöjjön a hab a tortára, mert céges autóként a tartósbérlet további megtakarítást is hozhat. Amit biztosan meg fogunk takarítani, az az ÁFA minimum 50%-a, vagyis a tartósbérlet költsége teljesen vagy részben leírható az adónkból. Ha a gépjárművet csak céges használatra vesszük igénybe és vezetjük az útnyilvántartást, akkor száz százalékban, ha részben magáncélra is, akkor a megoszlás arányában csökkentve. Végül, amivel sokan nem számolnak, pedig az egyik legjelentősebb megtakarítás lehet, hogy a pénzünk nem egy autóban áll, hanem befektethetjük vállalkozásunkban, fialtathatjuk, vagyis nyereséget termelünk vele.

Jogosan teszitek fel a kérdést, ha mi ennyit nyerünk az ügyön, akkor ki az, aki veszít, mert olyan biztos nincs, hogy mindenki nyerjen. Az sem túl meggyőző, hogy a bérbeadó cég a két szép szemünkért tesz jót velünk, hiszen ők is pénzből élnek. A megoldás persze egyszerű. A tartósbérlettel foglalkozó cégek, a nagyobb értékesítési volumen miatt olyan áron kapják a gépkocsikat, a szervizt, és egyéb dolgokat, amilyen áron mi, biztos nem jutunk hozzá, még akkor sem, ha minden alkuképességünket bevetjük. Vagyis, a bérbeadó cég haszna így is biztosított, mi is jól járunk, vagyis ez tényleg egy win-win helyzet.

Ahogy látható, a tartósbérletnek tényleg nincsenek hátrányai, hacsak az nem, hogy a futamidő végéig semmiképpen nem lesz miénk az autó. Ez, ahogy feljebb olvasható, leginkább csak a lelkünknek okoz gondot, a pénztárcánknak kevésbé. Ahhoz, hogy így legyen, természetesen kell a tudatos tervezés, ismernünk kell cégünk, és saját termelőképességünket is, mert akkor járunk jól, ha a futamidő végéig tudjuk a vállaltakat teljesíteni.