Nincs annál nagyobb felelőtlenség, mint amikor kisgyermekünket gyerekülés nélkül utaztatjuk.
A balesetek hirtelen következnek be. Nem jelentkeznek be előre, nem szólnak, hogy figyelj, 2 perc múlva baj fog történni. Ellazulva vezetünk, kellemes zene szól, a következő pillanatban pedig egy autó jön szembe, és nem tudjuk elkerülni az ütközést.
Nem, itt nincsenek kifogások. Nem kifogás, hogy csak a boltba szaladok le a gyerekkel, az meg csak két sarokra van, az sem kifogás, hogy ha elég erősen szorítom magamhoz, ha baleset történik, akkor sem engedem el. Elengeded, mert egy már egy kisebb ütközésnél sem fogod tudni megtartani.
Gyerekülés tehát kell, ráadásul jogszabály mondja ki, hogy kötelező! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 3 éves kor és 135 centiméteres magasság alatt gyerekülés nélkül egyáltalán nem utaztathatunk gyermeket a kocsiban, aföllött pedig 150 centiméteres magasságig csak a hátsó ülésre ültethetjük be.
Aki próbálta már kiválasztani a megfelelő gyerekülést az tudja, egyáltalán nem könnyű a feladat. A neten rengeteg információ érhető el, rengeteg fórumban adják egymásnak az emberek a „remek” ötleteket. Szóval, az első lépés mindig az legyen, hogy hiteles forrást keresünk.
Amikor nekiállunk ülések után keresgélni, akkor rögtön kissé kaotikus helyzetben találhatjuk magunkat hiszen, hol súlyhatárokat adnak meg, hol magasságot, variálva a korcsoportokkal, és ezek alapján különböző besorolásokkal is találkozhatunk. Ez azért van, mert jelenleg a gyerekülésekre vonatkozóan 2 szabvány is érvényben van. így mielőtt építőkocka barikádokon egyensúlyozva nyakunkban mérőszalaggal, kezünkben mérleggel üldözőbe vennénk a csemeténket, nézzük meg ezt a két szabványt, hogy tisztábban lássunk.
A korábbi ECE R44-es szabvány alapján a súly a meghatározó paraméter az ülésméret kiválasztásánál. A kategória besorolása pedig a következő:
- 0-as csoport : a születéstől kb. 10 kg-os súlyig.
- 0+ csoport : a születéstől kb. 13 kg-os súlyig.
- 1-es csoport : 9-töl 18 kg-ig.
- 2-es csoport : 15-töl 25 kg-ig.
- 3-as csoport : 22-töl 36 kg-ig.
2013-ban lépett életbe az újabb szabályozás, az ECE R129 szabvány, közismertebb, vagy inkább könnyebben megjegyezhető néven, az I-size szabvány, amit sok ülésgyártó az ülések megnevezésénél is használ. Itt a magasság alapján sokkal több méretcsoportot alkottak. Néhány üzletben, weboldalon pedig találhatók „összefésült” táblázatok, amik a súlyt, az ahhoz tartozó átlag magasságot, és átlag életkort is mutatják a könnyebb eligazodás gyanánt.
A gyermek kora csak iránymutatásként szolgál, egy körülbelüli, átlag alapján feltűntetett információ, hiszen a kicsik nem egyformán fejlődnek, példaként egyes babák már 9-hónaposan 10 kg körül vannak, mások pedig csak 1 éves koruk után érik el ugyanezt a súlyt, és a magasságra természetesen ugyanez vonatkozik.
Mivel gyerekülés választáskor tanácsot adni legalább akkora felelősség, mint a helyes ülést kiválasztani, ezért pár szóban mindenképpen meg kell említeni, hogy mik a főbb különbségek a két szabvány között (nem csak a kg és a cm!), és miért volt szükség az újabb szabályozásra. Az új szabvány megalkotása a gyermekeket érintő lesújtó baleseti statisztikák miatt vált égetően szükségessé (WHO). Ennek megfelelően nagyon fontos előrelépés az I-size szabványnál, hogy sok fokozott védelmet jelentő kialakítást kötelezően előírnak a gyártók számára, míg ezek a korábbi szabványnál csak opcionálisak voltak. Ilyen például az oldalirányú védelem beépítése is.
A régebbi szabvány a biztonsági öves és az isofixes rögzítésű ülésekre is vonatkoznak, míg az I-size szabvány csak az isofixes ülésekre. Hiszen ez a szabvány előírja, hogy az üléseknek isofix rögzítéssel kell rendelkezniük, a statisztikák szerint ugyanis sok baleset történt a helytelen ülésbekötés miatt. Isofixszel viszont gyakorlatilag lehetetlen rosszul rögzíteni, egy baleset esetén nem fog elmozdulni a biztonsági rendszer. Az isofix lényege, hogy a csatlakozópontjai a gépkocsi alvázához csatlakoznak, így az ülést nem a biztonsági öv, hanem maga az alváz tartja meg ütközés esetén. 2011 óta már egyébként kötelező az újonnan gyártott autókba az isofix rögzítési pontok beépítése. Ha valaki nem engedhet meg magának egy autócserét, de szeretne i-Size ülést, akkor érdemes utána érdeklődni, mert egyes típusoknál utólag is kialakítható.
Szintén szigorítás a bekötés irányára vonatkozó rész. Az újabb szabvány szerint 15 hónapos korig kötelező menetiránnyal háttal bekötni az üléseket 2 éves korig pedig ajánlott. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy a babák nyaki izomzata még jóval gyengébb, valamint a fej-test arány a fej irányába tolódik el, ezért a fej előre majd hátra csapódásával járó balesetek esetén jóval kisebb erejű ütközés is – ami egy felnőtt ember számára még veszélytelen – súlyos, akár végzetes sérüléseket is okozhat a kicsiknek. És végül miért a magasság szerinti besorolás a súly helyett? Ha gyermek fejtetője eléri vagy „túl lóg” az ülés peremén, akkor az ülés már nem védi a fejet. Illetve a súly szerinti besorolás miatt pedig a szülők gyakran túl korán váltottak a menetiránnyal megegyezően beköthető ülésekre.
A szabványokon átrágtuk magunkat, tudjuk mire kell fokozottan figyelni a kiválasztás során, de a hatalmas kínálat továbbra sem könnyíti meg a dolgunkat. Rengeteg gyártó még annál is több típusa van a piacon. Ha legnagyobb védelemre, a legnagyobb biztonságra hajtunk, már pedig miért ne tennénk így? Akkor érdemes a gyermekülésekre vonatkozó ADAC teszteket is végig böngészni.
A német autóklub minden évben tucatnyi típust tesztel, a tesztek elsődlegesen a biztonságot veszik figyelembe, de kiterjed az ergonómiai kialakításra, a kezelhetőségre és a kényelemre is. Éppen ezért érdemes jobban beleásni magunkat ebbe a témába is, mert előfordulhat, hogy egy ülés biztonsági szempontból kiválóan megfelelt, de kezelhetőség, kényelem szempontjából elhasalt, emiatt az összesített eredménye is csak elégséges. Azonban elképzelhető, ha személyesen górcső alá vesszük ezt az ülést, bepróbáljuk az autóba, beleültetjük a gyereket, akkor mi egyáltalán nem tartjuk nehezen kezelhetőnek, és a gyerkőcnek sem lesz kényelmetlen.
Ezzel el is érkeztünk a folyamat következő pontjához a kipróbáláshoz. Ha kikörvonalazódott néhány típus a fent leírtak alapján, ne sajnáljuk az időt és az energiát próbáljuk be az autóba, ültessük be az ülésbe a gyermeket. Erre a legtöbb üzletben adnak is lehetőséget. Nagyon fontos kérdés, hogy egyáltalán passzol-e a kiválasztott ülés az autóba, van-e elég hely neki. Általános tapasztalat, hogy a biztonságosabb ülések nagyobb teret is hódítanak el a járművünkből. Három kisgyermek ülését, hordozóját pedig néha lehetetlen belegózni egy átlag ötszemélyes autó hátsó ülésére. Ilyenkor érdemes lehet váltani 7 személyes autóra, melynek megvásárlásához állami támogatás is igényelhető most már.
Az ülések borsos ára miatt gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes-e használtan hordozót, vagy ülést vásárolni? A biztonság miatt sajnos nem javasolt. Egyrészt az üléseknek is van egy elavulási, lejárati ideje. Az idő haladtával az ülések anyaga elfárad, a műanyagok merevebbé, törékenyebbé válnak, a párnák sem tartják már úgy a gyermek testét.
A gyártóknak kötelező feltűntetni a lejárati időt az ülésen. Egy narancssárga matricát kell keresni, ami ezen az információn kívül még tartalmazza a szabvány számát, illetve, hogy mekkora súlyig vagy magasságig használható az ülés. Másrészt pedig ugyanaz vonatkozik az ülésekre, mint a bukósisakokra vagy a munkavédelmi eszközökre: ha bármilyen baleset történik, akármilyen jelentéktelennek is tűnik, tilos tovább használni az eszközt, akkor is ha nincs rajta látható sérülés, mert keletkezhetnek olyan mikrorepedések rajta, amik a következő balesetet végzetessé tehetik, mert ezek a kicsiny sérülések is komoly rések a pajzson, ezek mentén nagyobb feszültség, erő hatására könnyen törnek, hasadnak, benyomódnak stb. ezáltal nem látják el védőfunkciójukat. Egy használt ülés előélete lenyomozhatatlan, nem tudjuk volt-e baleset, vagy hányszor esett le a garázspolc legtetejéről.
Gyermekeink biztonsága a legfontosabb! Ne sajnáljuk tehát az időt, a pénzt az energiát, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb ülést. Nagy a választék, ne elégedjünk meg félmegoldásokkal, mert életek múlhatnak rajta!
