Nem az a kérdés, hogy leváltja-e az elektromos meghajtás a robbanómotorost, hanem az, hogy mikor és milyen módon.
Bevezető
Az elektromos erővel történő autózás régi álom, de az elmúlt évtizedek, kivéve a legutóbbit még sem erről szóltak. Az ok egyszerű, a fosszilis tüzelőanyagokat használó járművek fejlesztésébe fektetett rengeteg pénz és energia, az üzemanyag költsége, a gyors tankolás lehetősége egyszerűen sokkal jobb alternatíva volt, és részben még napjainkban is az, mint bármilyen elektromos megoldás.
A benzinre, gázolajra hajlamosak vagyunk egyszerűen úgy gondolni, mint üzemanyagra. Az üzemanyagról pedig nem jut más eszünkbe, csak a kúton tankolható folyadék. Pedig a fosszilis üzemanyagok többek ennél, energiatárolók, pont úgy, mint egy akkumulátor. A különbség „mindössze” annyi a kettő között, hogy míg az akkumulátorok „feltankolása” órákba is telhet, addig benzinnel percek alatt töltjük tele a tankot, és mehetünk is tovább.
Persze folytak a világban kísérletek a cserélhető komplett akkupakkokkal, ahol a lemerült cellákat percek alatt feltöltöttre lehet cserélni, vagy hidrogén cellás járművekkel, ahol a meghajtáshoz szükséges energiát nem generátor, hanem a cella biztosítja, de minden módszernek meg vannak a hátrányai, még nem forrtak ki a technológiák. Emiatt, egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy az akkumulátoros energiatárolásé lesz a jövő, amihez persze az kell, hogy az akkumulátorok is sürgősen fejlődésnek induljanak.
De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, hogy mi fán terem az elektromos autózás, hol tartunk ma, és milyen áron válhatunk elektromos autóra!
Elektromos autók típusai
Hibrid autók
A Hibridek voltak az elsőként nagyobb számban eladott „elektromos” autók. Azért kell az elektromos szót macskakörmözni, mert ugyan volt/van bennük elektromos hajtás, de nem lehet őket konnektorról tölteni, a beépített akkumulátor nagyon kis kapacitású, lényegében csak arra szolgál, hogy a fékezéskor, völgymenetben, gurulás közben visszanyert energiát induláskor, gyorsításkor vissza tudja a meghajtásba táplálni. Ezen autók elsődleges erőforrása tehát még mindig a benzinmotor, melynek fogyasztását jelentősen csökkenti az egy/kettő elektromos motor a rendszerben.
Plug-in, vagyis konnektoros hibridek
Ezek az előbbitől annyiban különböznek, hogy már valamivel nagyobb kapacitású az akkumulátor bennük, tehát tárolni is tudnak áramot nagyobb mennyiségben, képesek nagyon rövid utakat tisztán elektromos meghajtással is megtenni (jellemzően 30-60km), és persze, ahogy a nevük is mutatja, árammal már konnektorról is tölthetjük őket.
Benzinmotoros rásegítéssel működő elektromos autók
Ezzel a megoldással már közeledünk a valódi, tisztán elektromos meghajtáshoz, legalábbis abból a szempontból, hogy a benzinmotoros rásegítés, ahogy a neve is mutatja már nem az elsődleges erőforrás. Ezeket az autókat már 50-70 kilométer tisztán elektromos üzemmódban megtehető kilométer jellemzi, vagyis nagyobb az akkumulátoruk kapacitása. A kerekek meghajtása már tisztán elektromos, a benzinmotor szerepe pedig kimerül az akkumulátorok töltésében. Vagyis, ebben az esetben a belsőégésű motor a hatótáv növelése céljából kerül az autóba, szerepe, hogy a fosszilis, könnyen tankolható üzemanyagból áramot állítson elő.
Hidrogéncellás autók
Néhány évtizede még azt hittük, a hidrogéncellás energiatermelés forradalmasítja az autózást. Nem is volt reménytelen a dolog, amit az is mutat, hogy a hidrogéncellás gépjárművek fejlesztése napjainkban is folyik, bár, egyelőre úgy tűnik, hogy ezeknek inkább a közúti fuvarozásban, nem pedig a hétköznapi autózásban lesz szerepük. Mindenesetre még óriási a potenciál ebben a technológiában.
Tisztán elektromos autók
Ezek azok a járművek, amikről ma a többség azt gondolja, hogy megváltják a világot. Azt, hogy így lesz-e még nem tudhatjuk – valószínűleg nem, egy világmegváltáshoz jóval több kell, mint egy csomó elektromos autó -, de az akkumulátor technológia fejlődése, a benzinmotoros autókénál jóval egyszerűbb hajtáslánc, az egyre növekvő hatótáv azt mutatja, hogy lehet a dologban valami. A tisztán elektromos autók azok, amikbe már nem kell se benzin, se gázolaj, csak elektronok, amiket „konnektorból” tölthetünk az akkumulátorba.
Miért érdemes elektromos autót vásárolni?
Rendkívül összetett a kérdés, hiszen a nyilvánvaló előnyön, vagyis az „üzemanyag” árán kívül még rengeteg minden tesz valamit a mérleg egyik vagy másik serpenyőjébe.
Szóval, a legnyilvánvalóbb előny az üzemanyag költsége, ami jelenleg, ha otthon tankolunk durván a harmada akkora a hagyományos belsőégésű motorral szerelt járművekhez képest, persze csak akkor, ha nem találunk egy ingyenes töltőoszlopot, mert akkor még jobb lesz az arány.
A második, meglehetősen nagy különbség, hogy az elektromos hajtás jóval egyszerűbb hajtáslánccal jár. Az elektromos motorok jóval egyszerűbbek, mint a belsőégésűek, nagyságrendekkel kevesebb alkatrészből állnak. Nincs kardántengely, nincs kipufogórendszer, nincs hagyományos értelemben vett sebességváltó sem. Ha kevesebb az alkatrész, kevesebb tud elromlani is. Nem kopik úgy a fék, nem kell motorolaj sem.
A harmadik előny a villanymotorokból működéséből fakad, ez pedig az, hogy a nyomatékleadás egyenletesen, és főleg folyamatosan történik, ettől az autó sokkal simábban gyorsul, nincs rángatás, biztonságosabb az előzés, és úgy általában, az autó gyorsulása is meglepően nagy lesz.
Következőnek itt van a környezet terhelése. Hogy ez mekkora előny, azon folyik a vita, de az tény, hogy a károsanyag kibocsájtás nem közvetlenül a városokon belül történik. Ezen a kérdésen hosszan lehet agyalni, rengeteg felmérés támasztja alá pro és kontra, hogy egy elektromos autó mennyivel kevésbé, vagy éppen jobban terheli a környezetünket.
Azt biztosan mondhatjuk, hogy a városaink levegője tisztább lesz, ha mindenki elektromos meghajtású járművel jár, de az már nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az autó teljes élettartama alatt az elektromos vagy a hagyományos működésű autók ökológiai lábnyoma nagyobb. Erről most ne is nyissunk vitát, hiszen az elektromos autóknál ott van például az akkumulátor, amikről egykor azt hitték, hogy 2-3 év alatt kukában végzik majd, erre kiderült, hogy 6-8-10 év után még mindig használhatók, szóval hagyjuk a választ az utókorra.
Az is kérdés, hogy az elhasznált elektromos autókat, akkumulátorokat milyen hatékonysággal lehet szétbontani, mennyi használható nyersanyagot tudnak ezekből kinyerni. Nyilván, ez a technológia is évről-évre kifinomultabb lesz, így egyre olcsóbban lehet visszaforgatni a kukázott autókból nyert anyagokat a termelésbe.
Szóval a kérdés összetett, jóval túlmutat azon a számításon, hogy például egy adott országban, az előállított villamos energia hány százaléka megújuló, és mennyi az, ami az elégetett szénből lesz megtermelve.
Van még egy előny, ez pedig az elektromos járművekre adott kedvezmények sora (adózási vagy támogatási szempontból). Nem, a buszsáv nincs ezek között! Tervben volt, hogy a zöldrendszámos autók használhatják Budapesten a buszsávokat, de aztán nem lett a dologból semmi, mégis, sokan a mai napig azt hiszik, hogy ez megengedett.
Ami viszont biztos, hogy évről évre egyre több helyre tiltják majd meg a behajtást robbanómotoros járművel, de elektromossal nem, és nagyon sok helyen már most is ingyenes a parkolás ezekkel az autókkal. További megtakarítást jelenthet az állami ösztönzés, vagyis az ártámogatás, amivel olcsóbban juthatunk elektromos gépjárműhöz. Erről a cikk végén még olvashattok egy keveset.
Hátrányok, vagyis miért nem érdemes elektromos autót vennünk
Az első az egy töltéssel megtehető távolság. Legalábbis az elmúlt években ez az érv szerepelt az első helyen, de napjainkra egyre kevésbé okoz gondot a hatótáv.
Az akkumulátor technológia fejlődése lehetővé tette, hogy az autókba azonos áron, egyre nagyobb kapacitású akkumulátorok kerüljenek. Így aztán az egy töltéssel megtehető 250-300 kilométer már nem is kiugróan magas érték, ez pedig azt jelenti, hogy például Budapestről az ország minden határa elérhető egy töltésnyi energiával.
Azonban, az emberek jó része nem hosszú utazásokra, hanem napi ingázásra használja az autóját, nekik pedig ez a hatótáv szinte mindenre elég, így szép lassan elérkezünk oda, hogy az elektromos autó mellé már nem kell majd egy második, nagy hatótávval rendelkező gépjármű a családba.
A második mínusz a mérleg serpenyőjében az ár. Az elektromos autók drágák, annak ellenére, hogy ahogy feljebb írtam, jóval kevesebb alkatrészből állnak, mint egy hagyományos autó a kezdeti beruházás mégis jelentősebb bármelyik méretkategóriában egy hagyományos hajtásúnál. A magasabb ár két fő tényezőre vezethető vissza: Az egyik az akkumulátorok magas előállítási költsége, a másik, hogy az elektromos autózás fejlesztésébe ölt dollár milliárdokat a gyártóknak ki kell termelniük valamiből.
Vagyis, az elektromos autózás, mint minden más technológia, akkor lesz olcsóbb, ha sokan vesznek majd elektromos autót, illetve, ha az állam megfelelő összeggel képes az elektromos autók vásárlását támogatni.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért is éri meg az elektromos autózás támogatása az államnak, pedig a válasz egyszerű. Azért, mert ha az elektromos autók elterjednek, akkor jócskán csökken például a légzőszervi megbetegedések száma, az államnak kevesebbet kell az orvosi és kórházi ellátásra költeni, ráadásul az állampolgárok életminősége is javul. Szóval, hosszútávon kifizetődik a dolog.
Ha elektromos meghajtással rendelkező autót szeretnél venni, akkor melyik fajtát éri meg leginkább?
Ez sem egyszerű kérdés. Ha a papírformát nézzük, akkor azt gondolhatjuk, hogy a tisztán elektromos járművek vásárlása éri meg a legjobban. Nyomós érv az üzemanyagon történő megtakarítás, az öregedés miatti értékvesztés viszonylag csekély mértéke. A lényeg, hogy jelenleg úgy néz ki, hogy a leginkább a teljesen elektromos hajtással rendelkező járművek érik meg leginkább a pénzüket, főleg, ha nem kerülnek sokkal többe, mint egy benzines autó. És, egyes esetekben már tényleg nem kerülnek sokkal többe, arról, hogy így legyen, pedig az állam tesz.
Állami támogatás, amivel olcsóbban vásárolhatunk
Az idei második félév végéig, egészen pontosan május végéig egy olyan támogatási rendszer volt érvényben, ami az autó árától függetlenül adott másfél millió támogatást elektromos autó vásárlása esetén. Ez két dolog miatt nem volt jó. Az egyik, hogy ekkora támogatással még mindig drágák voltak a belépő kategória járművei, a másik, hogy azok is igénybe vették, akik csilliárdos autókat vásároltak, amiket a támogatás nélkül is lazán meg tudtak volna venni. Vagyis a célt, hogy minél többeknek legyen olcsó elektromos autójuk pont semennyire sem segítette.
Az idén bejelentett új támogatási rendszer már sávos, ami azt jelenti, hogy 11 millió forintos vételárig a támogatás mértéke az autó vételárának 50 százalékáig, de maximum 2,5 millió forintig tart, 11 és 15 millió forint között a támogatás mértéke 500 ezer forint, afelett viszont semmilyen támogatás nem jár. Ez alól kivételt, és egyben kiskaput jelentenek azok az autók, amiket 15 milliós vételárig taxinak vásárolnak, mert ezeknél az állami támogatás felső határa 55 százalék lehet.
Az új szabályozás több dolog miatt is nagyon jól sikerült. Egyrészről tényleg azok a vásárlók fogják igénybe venni, akik kisértékű elektromos autót vesznek, és azért azt, mert tényleg nincs másra pénzük. Azért is nagyon jó, mert ezeknek az autóknak az ára eddig 11-12 millió körül mozgott, a támogatás hatására viszont sok gyártó megpróbálja a drágább modelljeinek az árát 11 millió alá szorítani, vagyis olcsóbbak lettek az autók. Harmadikként pedig azért is nagyon jó, mert az alacsony árkategóriájú autóknál végre elenyésző lesz az árkülönbség a belsőégésű motorral és az elektromos hajtáslánccal szerelt modellek között.
Vagyis elmondhatjuk, hogy végre valami jól lett kitalálva, nem azoknak ad, akik nincsenek rászorulva, és valóban azoknak a céloknak az elérését segíti, amire ki lett találva. Bár a hírek szerint a jelenlegi 5 milliárdos keret, amit az álma a támogatásra szánt kifogyott bízunk benne, hogy lesz újabb forduló.
Konklúzió
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy minden az elektromos autózás elterjedésének irányába hat. Ezt erőltetik a gyártók, ezt ösztönzi egyre több ország kormánya. Míg a hagyományos autók a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt egyre emelkedik, addig az elektromos autók ára a támogatások miatt, az egyre kifinomultabb gyártástechnológia miatt, és a nagyobb előállított darabszám miatt csökken. Nem kell különösebb jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy lássuk, hamarosan megfordulhatnak az erőviszonyok, és olcsóbb lesz elektromos autó vásárolni, mint benzinest.
Ahhoz, hogy az elektromos autózás tényleg környezetbaráttá váljon, már csak két dolog kell, az akkumulátor technológia fejlődése, és az, hogy az előállított áram minél inkább a megújuló, karbonsemleges forrásokból kerüljön az akkumulátorokba. Ha így lesz, az élet is jobb lesz ezen a bolygón.
